Van egy kis virágom, úgy hívják, hogy nefelejcs
én azt a virágot neked küldöm, hogy engem el ne felejts.

Van egy kis virágom, úgy hívják, hogy nefelejcs
én azt a virágot neked küldöm, hogy engem el ne felejts.

Kinek el nem fogy a gondja rád,
Szeresd szívből jó édesanyád.
Mert elhagynak hűtlen mind azok,
Kiket szeretve ölel át karod.

Szívembe zártalak, a kis kulcs elveszett.
Te néked innen ki jönni nem lehet.

Nincs édesebb mint a méz, ki kit szeret arra néz.
Lám én barnát szeretek, ha rá nézek nevetek.

Nem feledlek soha többé, eszembe vagy mindörökké.

Szíved legyen, mint a zárda, idegennek csukva, zárva.
Ha jön egy jó barát, nézd, de csak a rácson át.
Ha jön az igazi, nosza rajta ugorj ki.

Ha arra gondolsz ki téged szeret, gondolj én rám is, mert én is szeretlek

Három esélyt kövess:
Higgy, remélj, szeress
Higgy, de nézd meg kinek
remélj, de nézd meg mit
szeress, de jól nézd meg hogy kit!

Ha majd egyszer, évek múltán,
Mikor a múlt már nem beszél,
Legyek én is azok között,
Aki emlékedben él!

Hogyha én írhatnám
a Te sorsod könyvét,
szíved, lelked vágyát,
életet örömét;

olyan széppé írhatnám,
mint a tündérálom!
s legboldogabb lennél
ezen a világon!

Ha fáj a szíved dalolj s nevess
Ne lássa senki könnyedet.
Ne tudja rajtad kívül senki,
Hogy a szívnek megszakadni
Mosolyogva is lehet!

Ha szívedben sok a bánat,
Ne meséld el fűnek, fának!
Mindegy ha fáj, ha vérzik,
Ne meséld el, hisz úgysem értik!

Este, ha lefekszel tárd ki az ablakod,
Keresd az égen a szerencsecsillagot!
Hogyha megtaláltad, mondj egy imát,
Kire gondoltál, az is gondol reád!

Légy vidám, mint a tavasz,
Szeress forrón, mint a nyár,
Szíved legyen gazdag, mint az ősz,
De lelked legyen tiszta, mint a tél.

Mit írjak e kicsiny lapra,
Mire kérjem szívedet?
Arra, hogy míg én szeretlek,
Szeress te is engemet!

Szedd a kert virágát,
Egy csokorba össze,
Rózsát, nefelejcset tegyél
Egyet-kettőt közbe.
Tekints néha e pár sorra,
Látni a fogsz a múltba.
Eszedbe fog jutni,
Ki e pár sort írta.

Az emlék olyan virág,
Mely nem hervad el soha,
Melyet vihar nem tép,
S szél nem hord tova.
Gyűjtsd tehát csokorba,
Amennyit csak lehet,
S őrizd meg közöttük,
Az én emlékemet.

A tenger szélén
van egy kicsi sziget,
Boldogságnak hívják,
Legyen az a tied.

Ne gondold, hogy  a jövő a jelennél szebb s jobb legyen
ifjúságod tündérálmát nem pótolja senki sem.
Majd ha egykor álmaidnak rózsafája már lehullt,
Akkor látod, hogy magában mennyi szépet rejt a múlt.

Nem az az igaz barát ki emlékverset ír,
Hanem az aki veled együtt örül és sír.

Adhat az Isten gyémántot, kincset palotát
csak kétszer nem adhat édesanyát.
S ha majd látod gondtól megőszült fejét,
Térdelj le elé, s csókkal halmozd el az ő áldott kezét.

Kívánom, hogy életednek úgy folyannak napjai
mint a csörgő patak vígan lejtő habjai.

Ha majd egyszer csendes éjjel felsír majd egy hegedű
Tudom akkor kisszobádban ott fogsz ülni egyedül.
Elsíratsz egy régi májust, elsíratsz egy régi dalt,
Visszasírsz egy vérző szívet, mely számodra rég meghalt.

Emlékednek hosszú lánca
Soha el ne szakadjon,
Ki e pár sort írja néked,
Emlékedben maradjon.

Légy vidám, mint a tavasz,
Szeress forrón, mint a nyár,
Szíved legyen gazdag, mint az ősz,
De lelked legyen tiszta, mint a tél.

Légy szerény, mint az ibolya,
Kitartó, mint az örökzöld,
Gondos, mint a méhecske,
Úgy lesz idővel belőled
Aranyos kis menyecske.
Két virág van az életben:
A rózsa és a nefelejcs.
Az egyik tanít, hogy szeress,
A másik, hogy ne felejts.

Ha szívedben sok a bánat,
Ne meséld el fűnek, fának!
Mindegy ha fáj, ha vérzik,
Ne meséld el, hisz úgysem értik!

Az életnek tengerében
Két örvény van : szív és ész,
A kettőnek egyikében
A jobb ember könnyen vész,
Az ész ezen bajt okozó,
Ezt el lehet kerülni,
A szív minthogy ragadozó,
Könnyű bent elmerülni...

Az életben legjobb fiatalnak lenni,
Mindennek örülni, a vidámnak lenni,
Ha sírnod kell, akkor is nevess,
Ne gyűlölj senkit, mindig csak szeress!

Mint csendes kis folyamnak csörgedező habja,
Éltednek oly vidáman follyanak le napjai.
Élted olyan legyen, mint az ibolya,
Melynek hervadáskor is szegény az illata.

Szeretni szép, nemes dolog,
Csalódni fáj, azt te is tudod.
De boldog csak akkor lehetsz,
Ha az lesz tied, kit igazán szeretsz.

Még gyermek vagy, élsz gondtalan,
Nem tudod mi vár reád.
De eljő az idő, mikor az élet
Neked is gondot ád.
Játszál, mulass, szórakozz,
De azért tanulj,
Hogyha jönnek a gondok
könnyebben boldogulj!

Szép kislánynak naplója,
Mit is tudjak írni, talán azt,
Hogy ne tanuljon meg
Soha-soha sírni.
Legyen boldog minden álmod,
Minden perced,
Érted is eljön egyszer a mesebeli herceg.

Múltad gyermekálom,
Tavaszod a jelen.
Kívánom a jövőd
A boldogság legyen.

Nincsen rózsa tövis nélkül,
Nincsen élet bánat nélkül.
Ha valaki megbántana,
Gondolj vissza e szavakra.

Addig még sok víz lefolyik a Dunán,
Míg rájössz; minden egy emlék csupán.
Ezek olyan értékesek, mint a szemed világa;
Ne engedd hát, hogy feledés boruljon rája!

Emlékverset írni bizony nehéz dolog,
Mert az ember esze lassan forog.
Rágcsálja a ceruzát közbe-közbe morog,
Mégsem jutank eszébe a sorok.

Az élet egy angolkeringő,
Melyet eltáncolsz a sírig.
Életed csak attól függ,
Kivel táncolod végig!

Mindennap megszűnik valami,
amiért az ember szomorkodik,
de mindennap születik valami,
amiért érdemes élni és küzdeni.

Az emlékezéshez nem emlék,
hanem szeret kell,
S akit szeretünk,
azt nem feledjük el.

Légy szerencsés és boldog,
Szívemből kívánom.
Ne gyötörje szíved bánat, fájdalom.
Virágozzon életed, mint a kikelet,
Három csillag vezéreljen
A hit, remény, szeretet!

E néhány sort írom könyvedbe,
Vésd azt jól az emlékezetedbe:
Nem az az igazi barátod, ki
Emlékkönyvedbe ír,
Hanem, aki veled együtt érez,
S veled együtt sír.

A szív a múltba ezerszer visszanéz.
Lehet, hogy könny nélkül búcsúzunk,
De mégis sírunk,
Ha ismét találkozunk.

Sok szép emlékvers díszíti könyvedet,
Én itt hátul őrzöm őket,
Hogy meg ne szökjenek.

Szeretném, ha a tavasz soha el nem múlna,

Szeretném, ha a szíved mindig enyém volna.

Szeretném, ha a sok emlék valóra válna

Szeretném, ha a szívednek szívem lenne párja.

Te vagy az első, kinek hinni tudok

Te vagy az első kinek nem hazudok,

Te vagy az első kit igazán szeretek,

Te vagy az első kit sohasem feledek.

Valaki rólad álmodik,

Valaki rólad szövi legszebb álmait.

Valaki boldog, ha szemedbe néz,

Valaki követ bármerre mész.

Valaki boldog, ha melletted lehet,

Valaki szemében miattad könny ragyog,

Hidd el, ez a "valaki" én vagyok.

Még fiatal vagy és vidám, de sírni fogsz egy forró éjszakán.

Szemed égni fog, szíved fájni, s megérted mit jelent igazán szeretni.

S ha úgy érzed, hogy nem tudsz feledni, töröld le hulló könnyed,

s szeress továbbra is engem.

Szeretnék szeretni, szeretve szeretőt szabad-e szívemnek szeretni

Szólj hát szerelem szomorú szívemhez, szabad-e szívemnek szeretni szívedet.

Szeretni fogsz majd te is engem, ha majd szeretni nem lehet

Vágyaim kihalt, szívem nem érez, ajkam halott és fehér lesz.

Halvány sárga levelek közt őszi szellő röppen

azt susogják, hogy boldogok csak mi lehetünk ketten.

Mi egymásnak születtünk, a szívünkben dér ül

Legyünk hát mi egymássé, könnyes szemek nélkül.

Szeretni szabad, szenvedni kell,

Feledni mindent lehet, csupán az első szerelmet nem.

Örülj ha örömöd van, jó napod oly kevés

Futó öröm nyomában, ha majd jön a szenvedés.

Ha majd a sors nem sokára tőlem egykor elvezet

Fogsz te azon emlékezni, ki tiszta szívből szeret.

Ki tudja látsz-e még engemet

Fogadd el a fájó szót "Isten veled"

A távol hív, de a szívem nem feled

Legmélyére véstem a szívedet.

CS- alogány dalol a fán

 Ó-h de búsan néz egy kisleány

 K-edves kisleány ne légy oly bús

 O-ly szomorú, bánatos

 L-égy csak nyugodt, vár a jövő

 L- esz még neked boldog időd.

 A-kkor majd jusson eszedbe e vers

 K-ezdő nyolc betűje.

Ha találsz egy olyan szívet, ki téges viszont szeret,

Becsüld meg, mert a szeretet teszi boldoggá életed.

Ne hidd, hogy örökre elbúcsúzom veled még egyszer találkozom.

Érzem, hogy minket egy nyári éjszakán össze hoz a sors talán.

Lehet, hogy holnap, vagy 1-2 év múlva mikor már nem is gondolsz rám.

Nem tudom mikor, én nem tudom hol, veled még sokszor találkozom.

Tekints rám oly szelíden, tudom mit mond a szíved.

Te az enyém mind örökre, én meg rózsám a tied.

Az én szívem  kis dézsa, te vagy benne a kis béka.

Evezz, evezz az élet tengerén, ne köss ki csak a boldogság szigetén.

Majd egy holdas éjszakán, majd egy forró csók után

szíved ha csak rám szomjazik, eszedbe jut a szép szerelem.

Van egy kis virágom, úgy hívják, hogy nefelejcs

én azt a virágot neked küldöm, hogy engem el ne felejts.

Titkon nyílik, titkon hervad a virág, titkon sóhajt az én szívem tehozzád.

Titkon sóhajt, mert igazán szeretlek, vagy meghalok, vagy a tied leszek.

Páros galamb, piros rózsa hű szerelemet jelenti

jaj de boldog aki egymást igaz szívből szereti.

Írom a levelem egy kis falu felé, melyben hamarosan nem is lépek belé.

Szeretettel küldöm egy barna kislánynak, tőle messze lévő szerelmes babámnak.

Muskátlis ablak, fehér függöny rajta, valami a szívem mégis oda csalja.

Ott lakik egy kislány, nincs gyönyörűbb nála, ha egy csókot adna még a szívem sem fájna.

Kinek el nem fogy a gondja rád,

Szeresd szívből jó édesanyád.

Mert elhagynak hűtlen mind azok,

Kiket szeretve ölel át karod.

Szívembe zártalak, a kis kulcs elveszett.

Te néked innen ki jönni nem lehet.

Nincs édesebb mint a méz, ki kit szeret arra néz.

Lám én barnát szeretek, ha rá nézek nevetek.

Oh, ha téged nem látlak, de óhajtalak, síratlak.

S ha fényképed kezembe akad, szememből öröm könny fakad.

Oh, várj, és állj meg most az úton, egyedül ne menj tovább.

Oh, várj, és nézz a két szemembe, megláthatod benne mi fáj.

Ne gondolj most másra, nyújtsd felém kezed, ülj ide mellém

Egy szót se szólj, hát várj és hallgass meg most engem

Nem először kérlek én.

Nézz rám és két szemed tükrében kedvemet megtalálom én.

Nem feledlek soha többé, eszembe vagy mindörökké.

Szeretlek, mint ahogy még senki sem szeretett

Ha tudnám miért, talán nem is szeretnélek.

Szíved legyen, mint a zárda, idegennek csukva, zárva.

Ha jön egy jó barát, nézd, de csak a rácson át.

Ha jön az igazi, nosza rajta ugorj ki.

Beteg szívem gyógyítani nem lehet

kit szerettem az, az enyém nem lehet.

Csak egy kislányt tudtam szívből szeretni

de már látom el kell nekem feledni.

Amikor ezt a kislányt megismertem

sose hittem volna hogy szeressem

már egy idő óta szívem elrabolta,

csak az fáj, hogy más is csalogatja.

Ami köztünk történt az csak kettőnk titka

rózsás kis ablakod nem lesz mindig nyitva.

Elválunk egymástól csendben ahogy illik

rózsás kis ablakod ha ki nem nyílik.

Messzi távol szomorú az élet

szívem azt dobogja, látni szeretnélek.

Ha valaki szeret én szeretlek téged

ha valaki szenved, én szenvedek érted.

De szeretném a szívemet kivenni

egy ablakon virág helyett betenni.

S mikor látnád a szívemet hervadni

akkor talán elhinnéd, hogy tudlak

szívből és igazán szeretni.

Minden este várlak, megbocsájtja szívem

eléd megyek sokszor még a régi hittel.

Hej, de a fél útról még is visszatérek

meg ne tudja senki, hogy jártam felétek.

Bájos lány ha rád nézek szép szemeid meg idéznek

de én akkor is néznélek, ha szemeid megölnének.

Azt fogadtad mindig szeretsz, megcsaltad a szívemet

rongyá téped a lelkemet, hogy mást ne szerethessek, csak téged.

Mit fogadtál kisangyalom csütörtök este

én kívülem más nem szeretsz világ életedben.

Tekints fel az égre a csillagos égre

nem leszel már boldog világ életedben.

Messze vagyok tőled, messze nagyon távol

de ha szíved szeret, megtalálhatsz bárhol.

Életemben nem szerettem igazán

csak téged te hűtlen barna lány.

Bár tudnálak , bár tudnálak feledni

rajtad kívül mást nem tudnék szeretni.

Azt mondtad, hogy most szeretsz igazán

tehát eddig nem szerettél csalfa srác.

De hát most kisangyalom elkéstél,

van még leány most másikat keressél.

Mért csalogatsz engem hozzád minden este

tudom, hogy szeretsz látszik a szemedben.

Kár én nekem minden este tehozzád fáradni,

találtam én egy szép tündért, ahhoz kell majd eljárni.

Nem mondom, hogy szeress, azt se, hogy gondolj rám

mert ha szíved mást szeret, hiába is mondanám.

Volt rá idő egyszer, mikor szerettelek

lehet akkor te is szerettél engem.

De most kisangyalom két felé áll utunk

elválaszt örökre az utolsó búcsúnk.

Későn jöttem rá, hogy te voltál mindenem

hogy te utánad nem jöhet senki sem.

Maradjon aztán örökké jelen,

hisz számomra nincs más, csak te és a szerelem.

Valaki sokat gondol rád,

valaki szíve érted fáj.

Valaki téged egyedül szeret

ez a valaki csak én lehetek.

Szerelmes vagyok, de jól tudom kibe

egy barna srác csalfa szívébe.

Szeretem én őt, de ő is engemet

verje meg a sors, ha megcsal engemet.

Reszkető karommal, szomorú írással

Szóljon hozzád szívem dobbanása.

Búsul a madár, ha messze van a párja

Hát a szívem érted hogy ne fájna.

Ha kérdik, hogy e pár sort honnan kaptad

Mondd azt, hogy attól aki téged szeret a legjobban.

Nem feledlek soha többé, szívemben vagy mindörökké.

Ahány csillag van az égen,

Ahány porszem szerteszéled

Annyiszor fogadom ma,

Hogy nem feledlek el soha.

Én tartozok egy vallomással

Én nem leszek boldog mással.

Én nem szeretek mást, csak téged

Mert nélküled mit ér az élet.

Nincs nagyobb gyötrelem, mint a távoli szerelem

Mert aki ezt próbálta, nincs egy boldog órája.

Nehéz a szerelem, nehéz az elvállás

sötét éjszakában együtt találkozás.

Nehezen érünk ahhoz a boldog órához,

hogy a mi szerelmünk is teljesülni tudjon.

Ha virágot látok te jutsz eszembe,

Ha nevedet hallom, könny szökik a szemembe.

Ha lefekszem rólad álmodom

Ha felébredek hozzád szól sóhajom.

Tárd ki függönyös ablakod

keress az égen egy szerelmes csillagot.

Ha meglátod mondj el egy kis imát,

Mert ki szeret, gondolj te is reá.

Múlik az év, múlik a hónap

szeretlek ma, szeretlek holnap.

Ha te engem megvetsz, akkor sem félek,

bár merre is jársz örökké szeretlek.

Csillagos éjjel néz fel az égre

gondolj két szerelmes szívre.

Ne hidd, hogy meg foglak csalni

inkább képes leszek érted meghalni.

Itt küldöm egy szép virágot szívemnek ágát

aki úgy éjjel, mint nappal tartozik hozzád.

Légy rózsája a virágnak, liliomnak és nefelejcsnek

légy örök nyíló virágja egy szerető szívnek.

Kiskertemben szépen nyílik a rózsa

hogy szeretlek nem tehetek róla.

Nyiló rózsa tanít engem szeretni

barna kislány nem tudnálak feledni.

Csendes nyári éjszakán könnyes lett a párnám

mert elhagyott kit szerettem hitetlenül, árván.

Sírok érte éjjel, nappal, ha gyötör a bánat

álmaimban téged látlak újra visszavárlak.

Ablakodon besütött az esti fény

kérdezem tőle leszek e még boldog én.

Őszi eső hull a fáról csendesen

minden cseppje azt susogja sohasem.

Ha szeretsz nem nézek másra többé,

ha szeretsz tied leszek mindörökké.

Ha szeretsz én jóban-rosszban követlek

ha szeretsz én mindörökké szeretlek.

El kell mindig rejteni azt amit érzünk

hogy megtudhassuk azt akit szeretünk.

Mindennél többre kell becsülni a szeretetet

mert szívét adja ki igazán szeret.

Ha arra gondolsz ki téged szeret, gondolj én rám is, mert én is szeretlek

A szerelem édes álom, mely betölti szívedet

amióta megláttalak én azóta szeretlek.

A szerelem fájó lángja, hozza össze szívünket

csak a halál végórája választ el bennünket.

Kislány tanulj meg komédiázni

tanulj meg nevetni, sírni ha kell

kislány tanulj meg komédiázni

mert az élet csak komédia.

SZ -edtem egy csokor rózsát

 I   -gaz szívből küldöm tehozzád

 V  -edd szívesen tőlem e virágot.

 B - oldogságod benne megtalálod.

 Ő - szintén írom e sorokat

 L -  egyen boldog ki  olvassa.

SZ - emednek fénylő csillagát

E - lmerengve nézem

 R - ajtad kívül mást szeretni nem tudok

 E - gyedül téged

 T - e vagy az én reménységem csillaga

 L - anyha tavasz szép kinyíló rózsája

 E - zt mit én írtam megtudod ha

 K - ezdő betűim sorait olvasod.

Három esélyt kövess:

Higgy, remélj, szeress

Higgy, de nézd meg kinek

remélj, de nézd meg mit

szeress, de jól nézd meg hogy kit!

Oldal: Emlékversek
Fotovideolaco - © 2008 - 2024 - fotovideolaco.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat