Ha egy jó anyával áldott meg az Isten, szeresd őt és csókkal

halmozd el kezét,

Ne bántsd meg egy rossz szóval sem, mert neki fájni fog, aztán

fogod siratni, mikor nem lesz már.

Mily édesen enyhíti, mily melegen reménye az emberi lelket a

bánat, a könny a sors szerelem hajlékra talál epedő szíveken s

eloszlik akárcsak a felleg.

Ne hidd, hogy az emlék szebb, mint a jelen, igaz, minden múlt

évek távolától álomnak tűnik.

Tanulj, küzdjél, alkoss! S ha eléred célod az minden emléknél

nagyobb boldogságot ad,

Hisz ez nem más, mint a jövőd, mely életed értelmét adja majd,

Tanulj, szeress, légy boldog az életben!

Ezt kívánom szívből neked.

Legyen gazdagságban részed, mely a szív legmélyén ébred.

Gondolj rám, mint barátra, ha előveszed kis könyved,

S megtalálod a sok emlék között az én versem.

A boldogság aranyvirág, melyre várni kell sokat,

A reményt feladni még sem szabad!

Várni, csak várni hidd el nem elég

A célért meg is kell küzdeni!

Akit szeretünk, nem feledjük,

megrezzenünk ha szóba hozzák,

őt áldjuk, ha meghalunk.

Szív és lélek valóságom s azért minden boldogságom.

A két legszebb érzelem, a barátság és szeretet.

Ha a virágos kertben jársz, hervadó virágot látsz

Ne lépj rá, mert lehet hogy én vagyok, kit mindenki elhagyott.

Az asztalon a vázában virágok szerte szét, valaki álmodozva

hajtja le fejét.

Valaki sóhajt: "Fehér rózsák fogok e élni boldogul, fogok e

szeretni?"

S közben a rózsa szirma csendben lehull.

Szív nélkül megdermed az ész, ész nélkül a szív összeég.

S együtt a kettő tartja fent a boldogság melegét.

Egy csepp a boldogságból, egy egész élet minden könnyét

megédesíti.

A csók csupán csak akkor édes, ha szívből száll a szívhez.

Szerénység legyen főerényed, szíved nemes mint a drágakő

Erényekkel szép az élet, csak jó szívvel nemes a kő.

A jóság az élet ékessége, a jóság teszi könnyűvé ami nehéz, és

vidámmá ami szomorú.

Hinni, jót remélni, hűn szeretve élni ez a legszebb gondolat a teljes boldogsághoz.

Amit a szívem kíván, nem kell pénz se gazdagság,
nekem többet ér a boldogság.

Ha majd külön családi tűzhelyed lesz,
mesélj gyerekkorodról szeretteidnek.
Mesélj a szülőkről, akik felneveltek, 
és mindenről, mi eszedbe jut.
Mesélj mindenkiről, kik téged szerettek,
ha majd mindenkiről a jót felidézve
akkor fognak szeretni és tisztelni téged.

Megnyitom emlékkönyvem kapuját, beléphet rajta minden jó

barát.

Ha majd a lapok megsárgulnak, s remegő kezed köztük

lapozgat,

Egyikénél könny, másiknál mosoly, de ha az én nevemhez érsz

gondolj rám is egy kicsit

Utolsó lapra írom nevemet, utolsó leszek, ki téged elfeled.

Ezt a barátomnak küldöm, hogy értse mit érzek.

S emlékezzen meg tőlem elválva szívemről.

A fény nem függ a csillogástól, üdvöt nem ad a szívednek,

kit a sors gazdag léptekkel megáldott,

pénz nélkül is lehet boldog az élet.

Emlékednek rózsalánca soha el ne szakadjon, és akit oly nagyon

szeretsz emlékedben maradjon.

Ha azokra gondolsz kik szeretnek téged, gondolj néha rám is,

mert én is köztük vagyok.

Tudod mi a legdrágább, minél nincsen óra? Az emberi becsület,

hát jól vigyázz rája.

Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret,

Mivel a semmibe hajóz, s hogy mi lesz tudja mint a jós,

Mert álmában megjelent ember formájában a csend,

S szívében néha elidőz a tigris és a szelíd őz.

Ha romba dőlnek legszebb álmaid, reményeid soha el ne

hagyjanak

Mert sokszor a ledőlt romok felett a legszebb virág fakad.

Írok, írok írdogálok, két ceruzát összerágok,

mégsem tudok írni mást, ne felejtsük el egymást.

Legnemesebb kő a gyémánt, mert harcol de nem tűr karcolást,

Legnemesebb a szív, mely vérzik, de nem sebez meg mást.

Az életet olyan nagyon komoly feladatnak kell tekintenünk,

melynek megoldására csak egyszer áll rendelkezésünkre néhány

évtizednyi idő.

Átkozod életed, ha szerencsétlen vagy,

azonban áldod, ha szerencsés vagy.

Áldod is, átkozod is, nem csoda,

mert szívedet sorsod hordozza.

Sorsod kénye szerint mondod igazadat.

Kis szobámban üldögélek, emlékverset írok néked.

Azt írom, hogy szeretlek, soha el nem feledlek.

Piros rózsa voltam, még e pár sort írtam,

de most hervadok, amíg választ nem kapok.

Becsület útjáról ne lépj soha félre, dicséret, tisztesség,

tisztelet jár érte.

Becsületes csak az marad, ki mindig jó úton halad,

Most ha elvész becsületed, soha meg nem szerezheted,

de ha elvész gazdagságod, dolgozz, s újra megtalálod.

Akkor érzed meg, milyen jó diáknak lenni,

Mikor a csengő csak neked csenget a sírig.

Gémes kúton ül egy veréb, emlékkönyvbe ez is elég.

Ha még sem elég, szálljon reá még egy veréb.

Szeresd a virágot, de jobban a barátot,

mert a virág elhervad, de a barát megmarad.

Ne fájjon, ha nem találkozunk, hisz mint a tavasz mi is

változunk.

Lesznek barátaid, kik helyettem is szeretnek,

De gondolatban azért én is mindig veled leszek.

"Elválni könnyű, de feledni nehéz.

A szív a múltba ezerszer visszanéz.

Lehet h könnyen, nevetve búcsúzunk,

De fájni fog, ha találkozunk.

A sors tudja mi lehet,

Ha visszajössz lesütöd szemed.

Százszor is megállnál mégis visszamész,

Elválni könnyű, de feledni nehéz."

CS - icsergő kis madár szállott egy faágra

A - ranyos levelet hozott a szájában.

K - emény kis csőrével azt kaparta rája

T - e vagy életem legdrágább virágja.

É - nnekem csak te vagy minden reménységem

G - ondolsz e néha rám írd ezt nékem

E sorok is azt mondják neked

D - rága kisangyalom édes kis tündérem

SZ - ebb vagy mint a napsugár vakító fénye.

E - zernyi csillag az ég tengerében

R - ózsák nefelejcsek előtted táncolnak

E - nyelgő tündérek előtted játszanak.

T - erád hogyha nézek szívem dobban

L - elkem újra éled ha rád nézek titokban.

E - l ha nem hiszed mit szívem ír,

K - eresd versem kezdő betűit.

Két szócskát írok neked : mindig és soha;  

Légy boldog mindig, de szomorú soha.

Légy rózsa szépségben, nefelejcs az életben

tiszta szeretet jeléül, vedd e pár sort emlékül.

Oldal: Emlékversek
Fotovideolaco - © 2008 - 2024 - fotovideolaco.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat